Budapest XI. kerülete a főváros legnépesebb kerülete. A változatos domborzatú és arculatú dél-budai kerület közlekedési értelemben a főváros nyugati kapuja.
Ha túllépünk a Bartók Béla út nyüzsgésén és felfedezzük a XI. kerületet – ami a legnépesebb Budapesten –, akkor az egyik legváltozatosabb képet kapjuk: keveredik itt a belvárosi polgári és a kertvárosi családias hangulat, de a hegyek és a természet szerelmesei is elég jól járnak itt. Újbuda keleti határa kellemes rakparti, néhol természetközeli séták helye lehet, hiszen végig a Duna szegélyezi, bár sok helyen inkább autók és korlátok mellett van esélyünk a sétálgatásra. Míg északon a XII. kerület hegyei és az I. kerület határolja, délen a XXII. kerületre meg a Duna túlpartján lévő Csepelre látunk rá, addig nyugati határa már Budapest közigazgatási határa is.
A kerület nemcsak a zöldterület, de a közlekedés szempontjából is szuper, hiszen több közlekedési csomópontja és jól kiépített villamos- és buszhálózata is van, úgyhogy nem véletlenül hívják a főváros nyugati kapujának, ráadásul három híd is összeköti Pesttel: a Rákóczi, a Petőfi és a Szabadság híd. A Szent Gellért térről, majd a Móricz Zsigmond körtérről már 1898-ban megindult a villamos, és a Móricz azóta is ez egyik legfontosabb találkozási pontnak számít. Átmegy itt a 4-es metró, a 7-es, a 33-as busz, meg olyan forgalmas villamosjáratok, mint a 6-os, a 41-es, a 47-es, a 49-es, az 56-os vagy a 61-es. De a Kosztolányi Dezső tér, a Szent Gellért tér, az Etele tér és Kelenföld vasútállomás szintén jelentős csomópontok, utóbbin áthaladnak a dunántúli vonatok is, úgyhogy a Balaton és a Velencei-tó még vonattal is könnyen elérhető.
Ha a kerület legmeghatározóbb épületeit próbáljuk összegyűjteni, a lista dobogóján egyértelműen a Citadella, a Szent Gellért Szálloda és a Műegyetem campusa állna. Noha az 1848–49-es szabadságharc leverése után a Habsburgok a félelemkeltés erődjeként építették a Citadellát, ma leginkább a pesti panorámában való gyönyörködés helyszíne. A 4 méter magas kőfallal védett magyar Bastille 220 méteren nyúlik el a Gellért-hegy tetején, és egykor hatvan ágyú nézett belőle a városra, ma viszont a Szabadság-szobor magasodik a város fölé.
